Elküldve: September 30 - 14:29
2011.09.30
6 hónapos jubileumom alkalmából gondoltam írok egy rövid visszatekintést, összegzést erről a tanulságokban gazdag fél évről. Amikor ismét visszajöttem a fórumra, egy nyárról maradt ,,szerelmi" csalódás hatásából lábadoztam. Fél évig szopattam magam, szétrohadt a lelkem mire túltettem magam rajta az akkori mindsetemmel.
Aztán a tavasz elején rákellet döbbennem hogy van itt még mit javítani.
Nehezen indult a dolog, de elhatároztam hogy valamennyit változni fogok. Hogy mi volt a célom? Nem pua szerettem volna lenni, nem hetente akartam más nőt megfektetni mint ahogy nem is tettem, ami igazán a célom volt az az, hogy legyőzzem a félelmeimet amik a nőktől voltak, hogy magamat tudjam adni, eltudjak lazulni és másoknak is tudjak színt, izgalmat vinni az életébe, olyanoknak akik nem hímneműek vagy esetleg nem a baráti társaságomban vannak hanem akkor találkozunk először. Vagy mondhatnám szimplán úgy hogy jobb férfi szerettem volna lenni, anélkül hogy belemennénk mitől férfi a férfi.
Az egésznek a kulcsa nem a sok olvasás volt, vagy a sok nyitogatás utcán. Elolvastam persze az ajánlott olvasmányokat, sőt egy évig a szar mindsetemmel érleltem is mire gyakorlatban használni kezdtem. Úgy érzem azért sikerült mert szembenéztem az aktuális félelmeimmel és sikerült legyőznöm őket. Minidg egyet előre léptem. Minden egyes helyzetbe való beleugrásnál egy félelmemtől szabadultam meg. Persze tudtam hogy mik azok... Ilyen volt az hogy felhívjam telefonon vagy ne hívjam, mit mondjak neki, megmerjem fogni itt ott amott vagy ne, csók mehet vagy sem, érzelmeket mennyire mutassam ki !!!! vagy sem. Ez utóbbival volt a legtöbb problémám.
Tudni kell rólam hogy a jellememben van egy dolog ami szinte egész életemen át segített és elkísért, ám a csajozásban, nem minidig hasznos. Az hogy a kudarc motivál a legjobban. Ez az élet minden területére igaz rám és nagyon nagy ,,siekerfaktornak" tartok. Ha valamiben elbukom, már csak azért is megakarom csinálni, mert
1. más megtudja csinálni
2. a többiek is belebuknak, én pedig nem vagyok olyan mint ők. Én jobb vagyok, sikerülhet bármi.
Belém van kódolva vagy ,,magamba neveltem" ( mert a szüleim nem versenyszellemben neveltek) hogy én szeretnék a legjobb lenni, hogy ha valamit átlagosan megcsinálsz az jó, de ha különlegesen, egyedien ami rád jellemző akkor az király, még ha ez sokkal nehezebb és veszélyesebb is.. Ha az ember helyén tudja kezelni ezt az egészet akkor nagyon nagy pozitívum úgy gondolom.
Na szóval a kudarc motivál, csajozásban ez néha fordítva sül el. Szép szerelmi csalódások, évekig tartó szopás lehet az eredménye, mint ahogy nekem az előéletemben ez meg is volt. Ami nem lehet a tiéd már csak azért is az kell, így mondjuk a csajozásban. Megkellet tanulnom újra bízni... azt hogy nemfeltétlenül vagy gyenge ha érzéseket mutatsz ki, én nem vágják el egyből a torkodat érte. Megkellet tanulnom, meg kell tanulnom ezt a ,,már csak azért is megmutatom hogy nekem majd úgyis simán vagy vért hugyozva is de sikerül" mentalitást kordában tartsam, ha nőkről van szó. Az egészséges határokon belül kell tartani azt hogy küzdesz valakiért.
Nagyon sokat köszönhetek magamnak. Mindenről azt gondolom, erről a fórumról is, meg a való életben is pl, hogy oké oké, jó hogy segítenek az emberek, és sokat köszönhetek nekik, de azért mégis, az első dolog ami kellet hozzá( bármiről is legyen szó) az én vagyok. Ha én nem teszem meg, ha én nem hallgatom meg, ha én..., ha én...., Mindent amit elérek azt magamnak köszönhetem elsősorban, aztán a többieknek, a fórumtagoknak pl akik segítettek tanácsokkal észrevételekkel, tapasztalatokkal. Ugyanígy a kurdacaim is a sajátjaim. Nekem sok fogodzkodót adott ez a fórum és ez az egész szellemiség ami itt van, de a munka java rám hárult, rám hárul azzal hogy használjam ki ezeket.
Pozitív irányba halad a személyiségem. Kicsit furcsa is, de ki kell emelnem egy személyt, ráadásul egy lányt, akivel így utólag úgy gondolom hogy pont idejében futottam össze és bár később One-ItIs lett belőle, mégis nagyon értékes dolgot kaptam tőle. Nemakarok sokat írni róla, lehet majd külön mint One-ItIs írok róla, a lényeg annyi hogy úgy érzem nagyon sokat segített nekem abban hogy érzelmileg is felnőjek, hogy elhiggyem hogy vannak a világon olyan érzések és dolgok amiket már rég elfelejtettem és még a létezésüket is tagadtam. 
Keretbe foglalja az egész írást, az első link alatt lévő sztoriból a csaj, aki annak idején ösztönzött hogy változzak, mert az AA miatt messze elkerült. Az első számú rajongóm lett közben, és bár pull nem lett belőle a szexuális feszültség nagyon megvan kettőnk között azóta, és az f-close is legfőképp azért nem lett meg mert most kavarodik össze a volt faszijával, akibe fülig szerelmes volt.
A légy szociális dolog bejött, magamat tudom adni, mindig minden helyzetben. Volt olyan és lesz is 
hogy elmentem 2 csajjal sörözni, sétálni és teljesen fasza volt. Aztán meg kérdezgettek felőlem, mert jó ,,partynak" tartottak utána. Pedig nemigen ismertek előtte. Persze ezek nem nagy dolgok de korábban elképzelhetetlen lett volna hogy jól jöjjek ki belőlük
Sikerült kigyógyulnom a ,,kapuzárási pánikbetegségemből" amit a nők okoztak, magamat tudom adni, felszabadult vagyok a társaságukban és nagyon élvezem.
Egyenlőre ennyit, utalva a Gergő peak experience cikkére nem szabad ennyivel megelégedni, ki kell tolni a határainkat maximálisan. Sok dolgom van még magammal, na meg persze a lányokkal, de azt hiszem ha visszatekintek egy pillanatra a helyes ösvény rajzolódik ki mögöttem.
És mindig kell lennie egy új célnak.
Sose szegje kedvedet a végső eredménytelenség, mert sohasem az eredmény a fontos, hanem az út, amelyen az eredmények felé haladsz.(Zilahy Lajos)
--------------------
[color="#FF0000"][size="5"]A[b]kár hiszed hogy sikerül akár nem, mindenképpen igazad van.[/b][/size][/color]
Bejelentkezés
Regisztráció
Idézés: Persia - Dátum: September 4 - 19:36
