Elküldve: January 31 - 18:27
2010. január 30.
Ez az este nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Mondjuk nincs is mit csodálkozni rajta, mivel semmi kedvem nem volt sarge-olni. Pedig két hete még úgy fellelkesültem az nclose meg úgy az egész este történései miatt, hogy már tényleg jobban akartam ismerkedni, mint dugni. A betegségemnek köszönhetően viszont azóta nem mozdultam ki otthonról, nem ért semmi inger, és egyszerűen semmi kedvem sem volt emberek közé menni - egy test nyugalmi állapotban a nyugalom megtartására törekszik. A megoldás természetesen az, hogy nem kell vele törődni, hanem menni kell és csinálni. Ennek jegyében a PUA-találkozó előtt egy könnyed daygame-mel melegítettem be Acheronnal, ami végül egy egész hosszú hostess game-be torkollott, olyannyira, hogy késnem kellett miatta a találkozóról. Sebaj, jobb indokom sose legyen! A találkozó szintén remek hangulatban telt, valahogy azonban belül mégsem voltam rendben. Ez sajnos később, a szórakozóhelyen sem változott, sőt mivel a lányok részéről erre csakis blown-out lehet a válasz, még inkább elment a kedvem az egésztől. Persze csak aznap estére, hiszen a visszautasításokat már rég nem veszem magamra, ez csak egy pillanatnyi rossz állapot, nem egy identitásomat meghatározó esemény. Erőltetni persze lehet (és kell is, az esélyt meg kell adni, ezért is mozdultam ki), de nem lehet az ember mindig versenyformában, és egy ponton túl - vagy inkább alatt - nem is érdemes a state-et hajkurásznia. Nem egy varázspirula az, ami nélkül esély sincs sarge-olni. Majd jön, ha jön, egyébként sem szoktam észrevenni, legfeljebb csak utólag.
Alapvetően egyébként az nem volt most meg bennem, ami szilveszterkor már sikeresen átkattant a fejemben: nem hittem el magamról, hogy jó pasi vagyok. Ezt lehet fogni a két hetes kiesésre, arra, hogy ez idő alatt nem edzhettem (egy jó melledzés mindig helyretesz, olyankor szó szerint érzem az erőt a testemben), meg hogy még mindig nem gyógyultam meg tökéletesen, de igazából teljesen felesleges, mert amikor egy lányhoz odamegy az ember, senkit nem fog érdekelni, hogy miért olyan, amilyen. És ez így van jól, hisz minket sem érdekel, hogy milyen lelki bajai vannak a lánynak; aki lemegy bulizni, az bulizzon és kész. A buli mondjuk nekem is megvolt, táncoltam eszeveszetten, és örömmel konstatáltam, hogy már a karaoke is különösen felszabadultan megy, sőt most már úgy érzem, stílusom is van (jó a hangom, de mások előtt eddig mindig hamiskás voltam). Nagyon jókat dumáltam továbbá Magiclife-fal, és Frici haverjai (Szaki és Bro) is remek arcok, már-már irritálóan jól képesek felpörgetni a hangulatot, pedig valójában csak tanulnivaló a hozzáállásuk. Az estét tehát egyáltalán nem bánom, különösen, mivel általában pont az ilyen hullámvölgyek után szoktam kegyetlenül elkapni a ritmust.
Az elmúlt két és fél hét történései egyébként erősen elgondolkodtattak az életet, illetve a világmindenséget tekintve, mert egyszerűen túl sok itt a véletlen:
1. Pont ugyanaznap találtuk ki Acheronnal a fórumbejegyzések alapján, hogy mi lenne, ha wingelnénk egymást.
2. Kiderült, hogy nem csak emberileg klappolunk, hanem karriert tekintve is, és persze a csajok terén is hasonló az ízlésünk (kor, intellektus, stílus).
3. Első nightgame-ünkön első setünkről kiderült, hogy egy régi ismerősöm baráti társasága. Évek óta nem láttam, sosem tartottuk a kapcsolatot, mi volt az esélye ennek?
4. Tegnapi nightgame-ünk első setje sorbanálláskor: pont az a csaj állt előttünk, akit partyfotókról kinéztem magamnak két hónapja, illetve egy hete. Gondoltam majd a sok nightgame alkalmával TALÁN összefutok vele, erre már a 3. nightgame-en összeismerkedünk. (Ez túlzás, úgy elcsesztem, ahogy lehetett, de az már más tészta.)
Ez két és fél hét termése, amiből másfelet otthon töltöttem. Nem hiszek semmilyen felsőbb erőben, és a vonzás törvényét sem szeretem, ha ezoterikusan értelmezik (vonzzad be, aztán majd az univerzum megteremti); inkább úgy tekintek rá, hogy nyitottabb elmével már képesek vagyunk meglátni azt a lehetőséget, ami addig is ott volt, csak nem vettük észre. De a fentiek egyike sem (kivéve talán az elsőt) olyan, amire úgy igazán befolyással voltam, tényleg olyan, mintha fentről valaki vagy valami gondoskodna azokról, akik megérdemlik, mert tesznek a fejlődésért. Furcsa dolog ez, és ami igazán bosszantó benne, hogy jelenleg nem tudok mit kezdeni ezzel A titokkal.
--------------------
Ami nem öl meg, erősít. - Friedrich Nietzsche
A game-et a fielden játsszák, s nem szégyellem a legalján kezdeni.
Engem a félelem motivál. Utálom, ha félek megtenni valamit. - Will Smith
Basic principles: no matter what, no matter when, no matter who... any man has a chance to sweep any woman off her feet. Just needs the right broom.
[url="http://forum.pua.hu/t3394-doents-es-kezdd-el-epiteni-az-eleted/]Dönts és kezdd el építeni az életed!"]Dönts és kezdd el építeni az életed![/url]
Bejelentkezés
Regisztráció
Idézés: sambop - Dátum: January 27 - 00:08
)
Mint múltkor, mi biztos megyünk. 
). De különben is! Utálom a verekedős csajokat 
